Hírek
2009.11.27
Civilek (kontra civilek?) a CSR Akadémián
A november 17.-i képzés összefoglalójaA civil szervezetek többsége egyelőre luxusnak tartja a cégek felé kifejtett nyomásgyakorlást, számonkérést, az ellenkampányt vagy bojkottot, köszönhetően anyagi kiszolgáltatottságuknak. Ugyanakkor sok nonprofit szervezet vágyik egyenrangú együttműködésekre, a céges adományozás hagyományos gyakorlatával szemben - derült ki az 
Alternate Tanácsadó Kft. november 17-én "CSR a civilek életében és civilek a CSR életében" címmel szervezett képzésén
Alternate Tanácsadó Kft. november 17-én "CSR a civilek életében és civilek a CSR életében" címmel szervezett képzésénHúsz különböző területen működő civil szervezet aktív részvételével és hat, CSR (corporate social responsibility - vállalatok társadalmi felelősségvállalása) programmal már rendelkező vállalat meghívásával zajlott le a CSR Akadémia legutóbbi rendezvénye. A találkozó célja az volt, hogy a civilek megfogalmazzák és megvitassák saját motivációikat és elvárásaikat, megismerkedjenek az üzleti szektor képviselőinek szempontjaival, és hogy a két szektorban kialakult előítéletek csökkenjenek, megteremtve ezzel az egészséges, win-win együttműködések alapjait.
Kevés az altruista vállalat - üzleti érdek szükséges
A vállalatok akkor képesek és hajlandóak stratégiai szintre emelni a társadalmi felelősségvállalás és fenntartható fejlődés kérdéskörét, ha üzleti érdekük is fűződik hozzá. Vezetői elkötelezettség önmagában csak ad hoc akciókra elegendő, szükség van a piacról, az érintettektől érkező nyomásra és ösztönzésre. Bár egyes kutatások bizonyítják, hogy egyre több fogyasztóban és munkavállalóban megtalálható a környezetvédelem és szociális kérdések iránti érzékenység és érdeklődés, ezek legtöbbje még csak szándék, csak nagyon ritkán nyilvánul meg konkrét döntésekben és aktivitásokban. Kevés cég van hazánkban, amely vezetősége érzékeli a befektetői, fogyasztói vagy dolgozói részéről érkező elvárást vagy nyomást, még kevesebb céget találhatunk, aki felismeri az ebben rejlő üzleti lehetőségeket és maga kezdeményez változásokat a környezetében e téren.
Képes lehet-e nyomást gyakorolni, aki nem független?
A civil szektort kutató és elemző szakemberek évek óta hangoztatják, hogy szükség van újradefiniálni a civil szektort, az egyes civil szervezeti típusokat, finanszírozási kérdéseiket, ahhoz, hogy erős, hatékonyan és eredményesen működő szektorrá válhasson. A jelenleg több mint 60 000 szervezetből és alig több (kb. 100 000) alkalmazottból álló szektor azonban olyan alapvető működési problémákkal kénytelen nap mint nap megküzdeni, amelyek jóformán lehetetlenné teszik az eredeti társadalmi missziók betöltését, mert a túlélésért folytatott küzdelem emészti fel az energiákat, a kreativitást és a lelkesedést. A pályázati folyamatok a nagy szervezeteknek és az adminisztrációban élenjáró szervezeteknek kedveznek, a megvalósulás társadalmi haszna másodlagos kérdéssé vált már. Az egyéni adományozási kedv és önkéntesség kultúrája bár sokat fejlődött az elmúlt évtizedben, a civil szervezetek mégsem építhetnek még önmagában erre finanszírozásukban. Maradnak a vállalati források, amelyek révén viszont már nehézkesnek látják a szervezetek függetlenségük megőrzését és a "kenyéradóval" szembeni határozott fellépést. S mivel a civil szervezetekkel kialakított kapcsolatok többsége még mindig inkább az adományozásban merül ki a partneri együttműködések helyett, a civilek számára ez is az alárendelt, kiszolgáltatott szerepet erősíti. Megoldás a szakmai összefogás erejében remélhető, amire néhány jó példát már láthattunk az elmúl években is (pl. a Pepsivel szemben a Humusz és más zöld szervezetek összefogásában, vagy a jogszabályalkotásban az esélyegyenlőségért küzdő civilek összefogásában).
Egyenrangú partner kerestetik...
Kölcsönös vágy a vállalatok és a civil szervezetek körében is, hogy egyenrangú, kölcsönös partnerség alakuljon ki közöttük. Ám az egymásról kialakult sztereotípiák és előítéletek leküzdése egyáltalán nem könnyű, s nem is várható egyik napról a másikra. Míg az alapítványi formát sokan azonosítják a pártfinanszírozás illegális formájával, addig az alapítványok többsége kiváló társadalmi projekteket valósít meg; s míg a vállalatokat profithajhász droidokkal azonosítják többen is, sok vezető és dolgozó a társadalmi problémákra érzékeny, megoldást kereső szemléletet képvisel. Kölcsönös elvárásként fogalmazódott meg az átláthatóság és a nyitottság, amit többek között a Global Reporting Initiative Jelentéstételi Útmutatója és az ez alapján készülő fenntarthatósági jelentések is szolgálnak. Nemsokára a non profit szervezetekre kidolgozott ágazati kiegészítés is véglegesítésre kerül, így már nem csak a vállalatoknak nyújt segítséget az útmutató. Az egyenrangúság alapfeltétele a szakmai felkészültség és hitelesség, sikerkritériuma pedig, hogy mindkét fél a tanulásra, fejlődésre nyitottan lépjen bele a partnerkapcsolatba.
A képzésen részt vett hat, a CSR-ben már gyakorlatot szerzett cég képviselője is (ATEL Csepel Vállalatcsoport, Állami Autópálya Kezelő, CIB Bank, Magyar Posta, Magyar Telekom , MOL) akik a civil szervezetek munkatársaival együtt arra tettek kísérletet, hogy jobban megismerjék és megértsék egymás elvárásait, munkamódszereit, környezetét és mindennapi munkafolyamatait.
A civilek már nem definíciókat, hanem megvalósult jó gyakorlatokat akarnak! Vagy mégsem?
Egyre erősödik az igény aziránt, hogy ne csak az elméletről, a definíciókról beszéljünk és arról, mit kéne tenni, hanem a megvalósult jó gyakorlatokról, létező eszközökről és módszerekről. Ugyanakkor a párbeszéd legfőbb akadályozója még mindig az eltérő értelmezésekből akad. Egyes civil szervezetek küldetése például a megváltozott munkaképességűek vagy kisgyermekes nők munkábaállításának segítése vagy a munkavállalók biztonságosabb munkafeltételeinek biztosítása, így ők az esélyegyenlőség cégen belüli megvalósulását valódi társadalmi felelősségvállalásként kezelik. Addig más civil szervezetek ezt elutasítják, számukra a hagyományos adományozás, a filantrópia szemlélete a vonzóbb, amelyet így jóval leválaszthatóbbnak tartanak a tisztán üzleti érdektől, így ezek képviseli az "S"-t a CSR betűszóban számukra.
A vállalatok körében is eltérő megközelítések tapasztalhatók, ám a képzésen résztvevő vállalatok egyben egyetértettek: a fenntartható fejlődést kell szolgálnia. Hogy mely vállalati gyakorlatok tartoznak a CSR körébe, azért is nehéz kérdés Magyarországon, magyarázta Fertetics Mandy , a CSR Akadémia trénere: "mert a CSR egyszerre jelenti jelenleg hazánkban a jogszerű működésre való törekvést és az élenjáró önkéntes kezdeményezések megvalósítását".
Egyedülálló példa a Magyar Telekom egyik legújabb civileknek szóló pályázata, amely során három éves stratégiai partnerséget kínál a kiválasztott civil szervezeteknek, többek között a működési költségek fedezésére is lehetőséget adva - ami hazánkban egy kulcsfontosságú probléma a civil szervezetek finanszírozási gyakorlatában. A pályázati folyamat első körében egy partnert választott ki egyelőre a vállalatcsoport, amely választás a Kék Pont Alapítványra esett. A civil szervezet képviselője hangsúlyozta, hogy már a pályázati folyamat során érezni lehetett, hogy a Telekom partnert keres és nem egy alsóbbrendű támogatandó szervezetet.
A jó gyakorlatok terjesztését szolgálja a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Társadalmi és Civil Kapcsolatok Főosztályának megbízása is, melynek keretében a KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért és az Alternate Kft. nem pusztán áttekintő elemzést készített a civil szektor CSR-ben betöltött szerepéről, feladatairól és lehetőségeiről, de száz jó gyakorlatot is csokorba gyűjtött a különböző civil gyakorlatok és módszerek terjesztése és fejlesztése céljából. Bécsy Etelka Főosztályvezető a képzés megnyitójában is hangsúlyozta, hogy a civil szektor növekedése és stabilizációja után most már a továbblépést, a minőségi fejlődést kell segítenie az érintetteknek.
A képzés szervezői maguk is jó példákkal szolgáltak: civil szervezet által biztosított helyszínt választottak (Független Média Központ); fair trade, bio- és helyi termelőktől vásárolt termékekből álló catering és felelős gyártással előállított ajándéktárgyak (Fruit of Care) vásárlásával, ami csak néhány aprónak tűnő részlete egy tudatosan és fenntarthatóan szervezett rendezvénynek.
Forrás: nonprofit.hu