Hírek

2005.08.29

Dr. Göncz Kinga miniszter

Fővédnöki gondolatok

A civil lét alapja: források, hitelesség, ismertség, elismertség, bizalom, összefogás, nyilvánosság

A NYILVÁNOSSÁGHOZ VEZET ÚT

A civilek társadalmi problémákra keresnek és találnak megoldásokat, követendő példákat teremtenek. Munkájuk során, gyakran napi küzdelemben forrásokat teremtenek, kisebb-nagyobb volumenű programokat valósítanak meg és az elért eredményeik ismertetéséhez, sokszor nehézségeik feltárásához fórumokat, támogatókat keresnek. Kommunikációs igényeik vannak.

Az információs kor minden szereplőjétől  - így a civil szféra szervezeteitől is  - megköveteli, hogy éljenek azokkal az eszközrendszerekkel, amelyek révén céljaikat, a megoldást sürgető társadalmi problémákat széles körben megismertethetik, a köz érdekeit jobban kifejezhetik és érdekeiket is hatékonyabban érvényre juttathatják. Ezért tartom fontosnak, hogy a nyilvánosság igénye és annak eszköze, a kommunikáció és számos részterülete - a marketing, a public relations, a reklám és média eszköztára - egyre tudatosabb alkalmazásban jelen legyen a nonprofit szervezetek életében. Bár kétségtelen tény, hogy sok civil szervezet ma még korlátozottan fér hozzá a legmodernebb infokommunikációs eszközökhöz, ám gyakran a kommunikáció alapformája, a személyes kapcsolat a legmegfelelőbb eszköz véleményük kinyilvánításához, érdekeik érvényesítéséhez és képviselt értékeik megőrzéséhez, programjaik megvalósításához. Nem mindegy tehát, hogyan teszik ezt. Ha nem vagy nem jól kommunikálnak, akkor ennek támogatottságuk látja kárát, tevékenységük hatékonysága csökken, aminek következtében maga a köz érdekében végrehajtani kívánt társadalmi célú akció szenved csorbát.

A kormány 2002-ben hirdette meg a "civil partnerség" folyamatát, amelynek elvei távol állnak a szervezetek életébe, működésébe történő közvetlen beavatkozástól, a paternalisztikus gyámkodástól. A tárgyszerű együttműködés, a valós, egyenrangú párbeszéd kereteit, feltételeit egy rendkívül fontos dokumentum, "A kormányzat civil stratégiája" rögzíti, aminek legfőbb célja olyan jogi, finanszírozási feltételrendszert megteremteni, amely elősegíti a civil szervezetek hatékony működését, szervezeti stabilizációját és professzionális szakmai tevékenységét. Mindezt oly módon kívánja megvalósítani, hogy a legkisebb mértékben se sérüljön a civil autonómia, és ne alakuljon ki semmiféle függőség a politikum és a civil szféra között. A kormányzati stratégia fontos eleme, hogy a szektor feltételrendszerét kialakító, annak érdekeit szolgáló jogszabályok, intézkedések a civil szervezetek közreműködésével és javaslataik érdemi figyelembe vételével készüljenek el. Jó példát ad erre a Nemzeti Civil Alapprogram és a közérdekű önkéntesség törvénye, amelyek korábban nem tapasztalt nagyságrendű társadalmi-szakmai vitafolyamatban alakultak ki. A 2003 júniusában elfogadott Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) törvénye nemzetközi mércével mérve is egyedülálló szervezeti rendben biztosít pályázati támogatást a civil szektor számára. Az NCA Tanácsa a nyolc működési támogatást nyújtó kollégium mellett három szakmai kollégiumot is létrehozott, amelyek olyan fejlesztéseket támogatnak, amelyek messzemenően magukban hordozzák a társadalmi célú kommunikáció programját is

"Civilek a Kommunikációs Pályán" címmel - a Nemzeti Civil Alapprogram elfogadásával egyidejűleg - három éve indult útjára a CivilKomP fantázianéven ismertté vált konferencia, amelynek alapgondolataival, törekvéseivel egyetértek. A társadalmi célú kommunikáció - benne a civil marketing - fejlődését napjaink aktuális feladatának tartom, országos koordinációját szükségesnek érzem, ezért vállaltam másodszor is fővédnöki tisztet és támogatom megvalósulását. A rendezvény megfogalmazott célja erősíti a civilek kapcsolatépítő képességét, a gyakorlati példák bemutatásával növeli kommunikációs munkájuk hatékonyságát. Az 1%-os kampányidőszakot megelőző kétnapos konferencia nagyban segítheti, hogy a civilek és kommunikációs szakemberek együttgondolkodjanak, tapasztalatokat cseréljenek. Hiszem, hogy a tervszerű kommunikáció csakis előbbre viheti a szektor erősödését, piacképessé válását, következésképpen egyre több társadalmi probléma megoldását eredményezheti. A megbízható, hiteles tevékenység, a kitartóan végzett munka értéket teremt és jó példákat közvetít a társadalomban, ami ismertséget és elismertséget hoz a szervezeteknek. A nyilvánosság megbecsülést ad a civil munkának, ami jó hatással van a bizalomra épülő adományozási kultúránk szükségszerű fejlődésére és egyben erősíti a civil kurázsit.

Dr. Göncz Kinga

miniszter

a CivilKomP fővédnöke


Keresés

Hírlevél

Név:

E-mail:

Jótékonyság || újság a jóról, a civilekről

www.facebook.com/jotekony.info

2016/2. GNH-közjó különszám

2016/1. téli szám


2015. nyári szám


2014/2. téli szám

2014/1. nyári szám

2013. decemberi szám

2013. októberi szám

2013. szeptemberi szám

2012. szeptemberi (1. szám)

az első Jótékonyságsziget (BNV-n) kiadványaként született meg, benne 4 oldalas civilkommunikációról szóló szakmai melléklettel


SZERVEZŐ


FŐTÁMOGATÓ


TÁMOGATÓK








SZAKMAI PARTNEREK





MÉDIATÁMOGATÓK




CivilKomP copyright HR&PR Humán Programiroda